Története

Az ásatások tanúsága szerint a rézkor óta lakott. Népvándorláskori szarmata leletek is előkerültek. A településtől nyugatra halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala. A honfoglalás idején a kabar törzsek telepedtek meg itt. A települést először 1312-ben említik. A területen kialakult falvak a török megszállás alatt kihaltak.

Bocskai István 1605. december 12-i kiváltságlevele értelmében az őt támogató hajdúk letelepedhettek Hadházon. Az ekkor kapott szabadságjogaikat sikerült is megtartaniuk a következő századokban. 1876-ban Hajdúhadház már rendezett tanácsú város, ekkor lett Hajdú vármegye része. 1891-ben feladta városi rangját, nagyközség lett, 1924 és 1934 között ismét város, majd ismét község.

A rendszerváltás előtt a várostól keletre egy nagy sík területen helyezkedett el az egykori szovjet katonai bázis.

Hajdúhadház és Téglás egyesülése és szétválása

Hajdúhadház 1984. január elsején egyesült Téglással Hadháztéglás néven. A két település lakói se az egyesítést, se az elnevezést nem tudták megszokni. Hadházon mozgalom indult a hajdú név visszaszerzéséért, aminek eredményeként 1987. január 1-jétől a település nevét Hajdúhadháztéglásra változtatták. A közel húszezres lakosságú település 1989. március elsejével ezen a néven városi címet is kapott.

A téglásiak azonban 1990-ben kezdeményezték az önálló várossá válásukat, így 1991. május 1-jével a két település ismét önálló lett, és mindkettő városi címet kapott, így 1991. augusztus 6-án ismét városavató ünnepség volt Hajdúhadházon.

Forrás: Wikipédia